Február 14. Kaukázus - Hóvihar.

Este Kaukázus koncertre mentünk a Katával. Persze magára a koncertre nem nagyon emlékszünk de én emlékezetessé tettem a dolgot. Részegen úgy érzem, hogy el kell mondanom neki olyan dolgokat amiket régen csináltam, amikor még bűnös életet éltem. Persze ezt nagyon jól tudom, hogy nem kéne, csak ilyenkor megszáll valami olyan érzés ami miatt úgy gondolom, hogy jobb ha tud ilyen dolgokat, mert a Tuti Gimiből tanultam, hogy a dolgok előbb vagy utúbb kiderülnek és ha úgy derülnek ki ,akkor az sokkal rosszabb, ezért elmondtam neki egy olyan dolgot amitől minden ép eszű ember kiborulna és ő is. Ki is zárt a kapu elé hóviharban, aztán a megsajnált mert eszébe jutott a Hozé - bővebben itt: http://hoze.blog.hu/ - aki azt mondta, hogy ne hagyjuk a részeg barátunkat a hóban, mert megfagy. Ez volt a szerencsém. Pedig már elgondolkodtam azon, hogy hol találhatnék valami meleg helyet, de nem jutott eszembe semmi. Beengedett, de nem akarta hogy az ágyon aludjak és igazából azt sem akarta, hogy mostantól bármi köze is legyen hozzám és ezt jó hangosan, sírva a tudtomra is adta. Hajnali egykor. Ő sírt, én meg azt hittem, hogy itt a világvége és azt éreztem, hogy most el fogom veszíteni, pedig nagyon szeretem. Amikor elfáradt a nagy veszekedésben, lefeküdt és magára húzta a takarót. Én is lefeküdtem és azon gondolkoztam, hogy most mi lesz. Nagyon nehezen aludtam el.