Szeptember 1- Budapest

Hogy miért vagyok itt? Ebben a büdös, mocskos, undorító városban, ahol olyan emberek vannak, akiket ha meglátok síró-, esetleg röhögőgörcsöt kapok? Olyan lehet ez, mint amikor az ember szociális érzékei alkohol hatására tompulnak és szépnek látja azt, ami valójában nem az. Magam sem értem igazán, nem tudom mitől van, de tetszik. Nem az Örs vezér terén kisebb csoportokba verődött, szakadt, bakancsos, tarajos magukat panknak nevező szubkultúra és nem is a gyorséttermek által hizlalt, technoparty látogató és olcsó vizezett sörrel megelégedő, büszke alternatív egyetemista réteg. Valami megmagyarázhatatlan. Álláskeresés szempontjából is tökéletes. Bármelyik kibaszott Kentucky Fried Chicken jellegű vendéglátó egységbe szívesen felvennének, ráadásul fizetnének 160,000 (százhatvanezer) HuF-ot, ami első hallásra, valljuk be, elég jól hangzik. Csakhogy. Kelj fel reggel ötkor, dolgozz tizenhat órában két napig, másnap este éjfél előtt nem sokkal ess be az ágyba, kapsz egy szabadnapot, amit a tested arra használ fel, hogy megpróbál kellő energiát biztosítani az életben maradáshoz, aznap este az alvással már rendbe tudod tenni magad annyira, hogy kihúzd még két napig, aztán kezdődhet elölről az egész, ami miatt évekkel ezelőtt, -amikor még nem voltál szakképzett szakács- nem akartál a McDonald's-ban vállalni diákmunkát. Pedig mennyivel jobb lett volna. Most is adott a lehetőség. Persze ezt a munkát csak olyan emberek vállalják el akiket nem áldott meg a sors kellő önbecsüléssel és elhitték a Börgerking vécéjében található plakátot, miszerint ha jelentkezel, nagyon jó csapatba kerülsz és lehetőséged adódik az előrelépésre, persze csak ha Ernő nem bassza el, vagy baszta már el régen. Persze ha ennyire el vagy keseredve, úgy érzed nincs más lehetőség, akkor azt kapod, hogy "Jelenleg minden álláslehetőség betelt, kérjük, később ismételten látogass el oldalunkra, hogy az aktuális lehetőségekről tájékoztassunk." Ámen!

Hörcsögsteak, kis hasáb és kis kóla.