Lassan múlik, de minden perccel kifejezetten jobb. A fáradtság mellékes. A konvektor lassan melegít, kattog, erőlködik. Nehezen tud megharcolni a közel száz köbméter hideg levegővel és az átfagyott negyvenes téglafalakkal. Úgy érzem, engem fog a legkevésbé átjárni a meleg. A vonaton úgy éreztem, hogy minél előbb el kell jutnom egy helyre ahol nincsenek csövesek, síró, szőke, gyerekes negyvenesek, kalauzok, vasút őrök. Ahol az idő nemcsak, hogy nem állni látszik, de kifejezetten aktív és mozgásban van. Nem egy rohadt időkapszula.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése