Január 24. Továbbfertőződés.

A Kata is elkapta. Várható volt. Az összes családtagom a nappali közepén fekszik 38°C-os lázzal. A középkorban lelocsolták volna őket olajjal és rájuk dobtak volna egy égő fáklyát. Még jó, hogy az elmúlt egypár száz évben megfigyelhető volt a társadalmunkon némi kultúrálódás. Különben most égnének olthatatlanul. Mindenki lázas, én voltam csak, aki egyszerűen rosszul volt, láz nélkül. Nem hiszem hogy jobb lett volna úgy. Az elmúlt 5 évben nem voltam lázas és előtte sem emlékszem mikor volt ilyen utoljára. Halványan dereng úgy kb nyolc évvel ez elöttről, hogy anyukám hidegvizes lepedőbe bugyolál a hidegvizes fürdő után. Vacogtam. Most viszont én egyre jobban vagyok, ők meg egyre rosszabbul. Pedig kishugom volt először beteg, a Veronika. Őt nem túlságosan érdekelte ez a dolog ezért hozta-vitte magával a dolgot, így mindenki kaphatott belőle annyit amennyi kellett. Ha valaki nem kapta el, annak nagy szerencséje volt. Nekünk nem.