Szeptember 25. Szüret

 Mi a jó a szüretben? Tehetném fel a költői kérdést és mindenkiben megannyi érzés, emlék(foszlány) jelenik meg. Mindenkinek másért.
Ma mi is szüreteltünk. Nem kellett korán kelni, csak nyolcra kellett odaérni, ahol "Janika", aki a Helyszínen második legöregebb ember volt, a megszokott "Mit isztok?" kérdéssel fogadott és felkínálva a választási lehetőséget, az asztal felé pillantott. Három üveg, sorban az első egy Jageres, aztán egy konyakos és egy likőrös, persze mindegyikben pálinka. Mondtam, hogy én ma még vezetek, ezt egy "Nem baj, én is!"-sel lerendezte és  "Kezdjük ezzel!" felkiáltással töltött egyet a Jageresből és miután azt lehörpintettük fogta a másodikat, hogy "Most öblítsük le ezzel!". Szóval ők nem úgy vannak, hogy isznak egy pálinkát, egyből kettőt. Szüret közben természetesen folyik a bor és miután minden vendég megérkezett és átesett a "Mit iszol?" tűzkeresztségen, már nem lehetett kifogás a hangulattal kapcsolatban. A kazettás magnó 2 wattal préselte ki magából az Mc Havert, majd az örökzöld Zámbó Dzsimrét. Az ebédnél már nagyobb mennyiségben jelen volt a bor és az asztalnál már csak a borkészítésről lehetett hallani. Ferkó, aki fél úton ért ide feleségével, nem tiltakozott nagyon és "ki is békült" rendre mindenkivel és amikor már túl voltak két liter boron, azt mondta neki Janika, hogy "Látom neked ez nem nagyon ízlik, hozok olyat ami ízleni fog. Ki is hozott egy két literes pillepalackot színültig borral és nem azt mondta, hogy "Ezt kóstoljátok meg!", hanem "Ezt igyátok meg!". Azt hiszem, hogy mindenki érti a különbséget. Sajnos itt véget is ért a móka, mindenki elpályázott, mert kezdődött Szabolcsfaluban a szüreti felvonulás.

1 megjegyzés: